Mindig szerettem az Andrássy utat. Emlékszem mennyire jó volt kamaszkorunkban a „műjégre” menet Kelenföldről az – azóta megszűnt – egyes busszal végigcsattogni a régi paloták közözött az akkor még „Népköztársaság útja” névre hallgató sugárúton! Sok évvel ezelőtt lehetőségem nyílt egy olyan cégnél elhelyezkedni, amelynek a székhelye egy Andrássy úti palotában volt. Akkoriban bejártam az egész környéket, végigcsodálva az összes szép épületet. De nézzük meg, hogy alakult ki a sugárút és miért pont Andrássy a neve?
Pest tudatos városépítése a kiegyezés után nagy lendületet vett, a Sugárút kialakítása pedig ennek egy jelentős és nagyszabású állomása, mellyel a város reprezentációs igényt is kielégített. Amellett, hogy a díszút a város presztízsén is emelt, praktikus okok is közrejátszottak megépítésében. A tervezésnél a kezdetektől egy egyenes, töretlen vonalú díszút koncepciójával találkozunk, melynek megépülését több jelentős politikus is támogatta. Egyikük Andrássy Gyula miniszterelnök volt, aki párizsi emigrációja idején találkozott hasonlóval, így az előkép nem más, mint a világhírű Champs-Élysées.
A díszút kiépítésével párhuzamosan zajlott a közvetlen környék rendezése is, melynek során a Sugárúttal párhuzamos, hosszú és keskeny utcákat alakítottak ki. Ezekre merőlegesen pedig teljesen egyenes és rövid utcákat építettek, négyzet alakú telkeket kialakítva. Így a Sugárutat magában foglaló városrész utcahálózata igen jól áttekinthető. Az egységes kialakítás azonban nem csak az utcák vonalvezetésére jellemző, hanem a Sugárút mentén álló házak homlokzatára is, melyet erősen kiugró és karakteres főpárkány koronáz, hangsúlyozva ezzel a horizontális hatást.
A Sugárút valójában a XIX. században nem volt jelentős közlekedési útvonal, elsősorban reprezentatív célokat szolgált, ezért az itteni épületek tervezésével neves építészeket bíztak meg.
Ekkor még azt tervezték, hogy az utat szegélyező épületek jó része 1877-re elkészül. A tervezett útvonal nyomvonalába eső területeket a Közmunkatanács kisajátította, azaz megvette, és a Sugárút nyomvonalába illeszkedő telkekké alakította, majd vállalkozóknak adta el, akik a tervek szerint oda egységes stílusú épületeket emeltek volna. Azonban az 1873-as pénzügyi válság keresztülhúzta a számításokat, sok vállalkozó vissza is adta inkább a telket.
A válság múltával azonban az építkezések is folytatódtak, de ekkor már nem pénzügyi és építési vállalkozók voltak a beruházók, hanem a felső középosztály és a főnemesség építkezett itt, akik villákat, kisebb palotákat építettek a Sugárút külső részén, amit eleve villanegyednek szántak.
A Sugárutat fakockákkal borították. A burkolat 1876 augusztusának végére készült el. A fakocka burkolattal pár éven belül jelentős gondok adódtak, ugyanis a John Norris-féle rendszer alapvetően hibás volt, az ő telítetlen (azaz nem megfelelően előkezelt) faanyaga nagyon gyorsan tönkrement.
A Sugárúton azonban ettől függetlenül tovább épültek a paloták és a középületek, így 1884-re megnyílt az Operaház, elkészültek az impozáns villák, és 1896-ban – mivel a föld feletti villamost városképvédelmi okokból nem engedték – megindult a földalatti, a mai 1-es metróvonal.
A sugárutat 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról.
Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst, Linczbauer Istvánt és Feszty Adolfot bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.
Nézzünk pár érdekes épületet a Városligettől visszafelé haladva a teljesség igénye nélkül!
Andrássy út 92-94. Hübner-udvar: Bukovich Gyula tervei alapján épült 1883-84-ben, ez is neoreneszánsz stílusban, az építési vállalkozó Hübner cég megbízásából, majd Fontány Béla földbirtokos, több vállalat részvényese vette meg.
Andrássy út 88-90. MÁV Nyugdíjintézet: 1880-81-ben emelt MÁV Nyugdíjintézeti bérházat Petschacher Gusztáv tervezte, a homlokzati faldíszítési módszer (sgraffito) azonban csak részben Rauscher Lajos munkája, a figurális részleteket Székely Bertalan készítette. A kerítés és a kapu kovácsoltvas munkája Jungfer Gyula műhelyében készült. Az épület sarkait toronyszobák hangsúlyozzák. Felújítása jelenleg is zajlik.
Andrássy út 87-89. Andrássy-udvar: a 83-85. szám alatti házzal együtt épült 1884-ben Kauser József tervei szerint. Földszintjén lakott egy időben Kodály Zoltán – a lakásban ma emlék-múzeum működik. A ház másik híres lakója Barcsay Jenő festő, grafikus volt, aki az első emeleten lakott.
Andrássy út 69-71. Képzőművészeti Egyetem (régi Műcsarnok és Minta-rajztanoda): az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kezdeményezése volt, hogy épüljön megfelelő kiállítótér a hazai művészeti alkotások bemutatására, illetve legyen helye a művészeti képzésnek is. Ehhez vásároltak meg egy nagy méretű telket a sugárúton. Először a telek egyik részét építették csak be. Ide 1877 végére épült fel Láng Adolf tervei szerint a kiállítási épület, a veronai Palazzo Bevilaqua mintájára, neoreneszánsz stílusban.
Andrássy út 67. Régi Zeneakadémia: az épület valóban a Zeneakadémia otthona volt. Az intézmény 1875-ben jött létre, első elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc lett. Az Andrássy úti épület 1879-re készült el Lang Adolf tervei szerint, neoreneszánsz stílusban.
Andrássy út 39. Párisi Nagyáruház (…Terézvárosi Casino): eredetileg a Terézvárosi Casino épülete állt itt, földszintjén Petschacher Gusztáv híres vendéglőjével, az első emeleten a kaszinó helyiségeivel, felette két szinten bérlakásokkal. Így érthető, hogy miért van az első emeleten az egykori bálterem. Ez a hátsó utcára néz ablakaival, és két emelet magas. Boltozatát Lotz Károly „Budapest apoteózisa” freskója díszíti, rajta a fővárost jelképező allegorikus nőalakkal és a polgári foglalkozások megjelenítésével. Ez a terem akkor is fennmaradt, amikor 1909-ben, amikor Goldberger Sámuel textilgyáros-kereskedő Rákóczi úti áruházának leégése után a kaszinó helyére építette fel új áruházát, a Párisi Nagyáruházat. Az áruház németes szecessziós stílusa kilóg környezetéből. Tetején az 1910-es években jégpályát létesítettek, néhány éve pedig a tetőbár teraszáról nézhetünk szét nyaranta.
Andrássy út 29. Művész Kávéház: az egykori Szenes-palota neoreneszánsz épülete 1884-ben készült el. Nem az épület, mint inkább az aljában régóta működő kávéház teszi érdekessé. A szélfogó üvegére gravírozott 1898-as évszámig nem lehet visszavezetni a múltját, de a harmincas években már itt működött a Gerbeaud egyik fióküzlete.
Andrássy út 25. Drechsler palota (MÁV Nyugdíjintézetének bérháza): Hogy az Operaházra jó rálátás nyíljon, a szemben álló telken kissé hátrébb húzták az épületet, előteret hagyva homlokzata előtt. Erre a telekre a MÁV nyugdíjintézete emeltetett bérházat, melynek terveit a később a szecesszió mesterévé váló Lechner Ödön készítette, Pártos Gyula társaságában. Míg az Andrássy úton a neoreneszánsz vált uralkodó stílussá, ez az épület inkább francia hatást mutat.
Andrássy út 22. Operaház: az Andrássy úti telkek értékesítését nagyban előmozdította, hogy ide került az Operaház épülete. Az építéshez 1873-ban gyűlt össze elegendő pénz. Korábban a Hermina tér volt itt megtalálható, amely kétes alakjairól és csárdáiról volt ismert: állítólag Podmaniczky Frigyes csak fegyverrel mert kilátogatni a helyszínre. A Közmunkatanács Ybl Miklóst bízta meg egy tervvázlat elkészítésével, majd a nyolc tervváltozat közül is Ybl terve győzött. Az építkezésnek 1873-ban álltak neki, a megnyitó ünnepélyt 1884. szeptember 27-én tartották meg.
Andrássy út 10. Stern palota: a 10-es szám alatti palota is Feszty Adolf tervei szerint épült. Stern Ignác földbirtokos, nagyvállalkozó megrendelésére 1884-re készült el a háromemeletes neoreneszánsz palota, amelynek legszebb része az Andrássy úti 
bejárat kialakítása: a kaput négy oszlop fogja közre, köztük fülkékben két csodaszép kőváza, az ajtón betérőket pedig két nimfa figyeli. Az egykori Stern-palota ma irodaházként működik.
Andrássy út 8. Schossberger palota: a 8-as szám alatti telekre az eredetileg háromemeletes neoreneszánsz stílusú bérpalotát Schossberger Henrik cukor- és dohánygyáros megrendelésére tervezte Feszty 1880-ban, 1882-re fel is épült. Több Andrássy úti palota utcára nyíló földszinti helységei üzlethelységeként funkcionáltak, így a 8-as szám is, ahol a Geitter és Rausch műszaki-, gazdasági- és szerszámkereskedés kapott helyet.
Nézzünk egy korabeli (1899) érdekes hirdetést:
„A „szuperhős” dr. Phelan amerikai orvos, aki „hat évvel ezelőtt feltalálta a Whitely Health Exercisert és annak folytonos használata által izmait oly ideálisan kifejlesztette, hogy e tekintetben ő csodaszámba megy és páratlan. Ez a Phelan-féle tornaszer, melynek vezérképviseletét Magyarország részére a Geittner és Rausch Andrássy-uti czég bírja, egészen egyszerű, 32-54, illetőleg 72 centiméter négyszögletű gummizsinórból áll, melyek vörös és fekete zsinórral vannak befonva, három csigán vezetnek át és két fogantyúval vannak ellátva.”
Andrássy út 2. Fonciѐre Biztosító palotája: a sugárutat indító, így kiemelt fontosságú telket a Fonciѐre Biztosító vásárolta meg, és 1881-ben – akkor még újszerűnek mondható módon – építészeti tervpályázatot írt ki, amelyre kiugróan sok, 58 pályamű érkezett be. (Csak összevetésül: az Országház pályázatára 19.) A két határoló út hegyes szögéből adódóan az épület sarok lett igen hangsúlyos a nyertes, Feszty
Adolf tervén is.
-gp.-
