A Hungária Malomudvar története

Sétáljunk ki a Soroksári út 48 szám alatti „Hungária Malomudvar” irodaházból a főkapun és induljunk el a Duna-part irányába.  Átvágva a Bajor Gizi parkon a Gizella sétányra jutunk.

Most akkor hunyjuk le a szemünket és repítsük vissza magunkat az 1800-as évekbe!

Megvan? Akkor nézzünk egy kicsit körül a Dunán! A Duna, Pest városától délre eső partvonalán, hajómalmok láthatók, melyek általában a parthoz közel, vagy a folyómeder közepén a sodrással vannak lehorgonyozva a vízfolyással szemben. Ezen a folyószakaszon akár több tucatot is láthatunk.

Rézkarc 1820 körül
Rézkarc 1820 körül

Nem is csoda, hiszen a XIX. század második feléig általános volt, hogy vízimalmokkal őrölték a gabonát. Működésükhöz alkalmas területnek bizonyult a Rákos-árok dunai torkolata és annak környéke, amely a mai Boráros tér közelében kapcsolódott a folyó főmedréhez. Az 1840-es és 1850-es évekből származó ház- és telekjegyzékek alapján tudjuk, hogy Ferencváros lakói között nagy számban éltek vízimolnárok, hajómalmot működtető polgárok.

Ugorjunk most egy kicsit előre az időben az 1865-as évre! Ha visszafordulunk a Soroksári út felé, láthatjuk az új Concordia gőzmalom impozáns épületét. A Concordia Gőzmalom Részvénytársaságot ötszázezer forint alaptőke bevonásával pesti kereskedők alapították 1865-ben, a gyárat pedig a mai Soroksári út 24. szám alatt állították üzembe. A Concordia az 1870-es években 840 ezer métermázsa teljesítőképességével Budapest legnagyobb gőzmalma volt. A közel 350 munkást foglalkoztató üzem búzalisztet, darát és korpát készített.

A Concordia malmot ábrázoló számlafejléc 1900-ból (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A Concordia malmot ábrázoló számlafejléc 1900-ból (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A XIX. században a malmok uralták a Duna-parti látképet: négy-öt emeletes téglaépületek, silók, magasba nyúló, füstölő tornyok. A gőzmalmoknak viszonylag nagy volt a vízigénye, részben ezért is épült mind a Duna mellett, de a folyó a gabona és a liszt szállítását is megkönnyítette, úgyhogy nem véletlen, hogy a Ferencvárosban, a Soroksári úton szép számmal épültek fel nagy malmok.

Malomudvar látkép
Pesti gőzmalmok látkép

A Concordia után a Gizella és a Hungária malom épületei is felépültek. A legutolsóként épült ferencvárosi malom a Hungária, amely 1893-ban 100 munkással kezdte meg a termelést.
Az árpagyöngy és köleskása készítésével foglalkozó üzem elnevezése működése alatt többször is változott. Története során két alkalommal is leégett, először 1909. november 3-án, majd 1944. októberében, amikor egy gyújtóbomba találta el a telep egyik épületét.

Budapesti Hántoló Malom Nemzeti Vállalat
Budapesti Hántoló Malom Nemzeti Vállalat (Hungária Malom)

Az államosítás után, 1950-ben a Budapesti Hántoló Malom Nemzeti Vállalat nevet kapta. Ebben az időszakban 305 munkást foglalkoztatott a malom, amelyben napi 65 tonna hántolmányt készítettek. A második világháborúban lebombázott épület helyén pedig új rizshántolót építettek. A klasszikus malomipari tevékenység 1963-ban megszűnt.

Sétáljunk vissza a jelenbe a „Hungária Malomudvar” főbejáratához. Rápillantva az épületegyüttesre – az előző gondolatok alapján – láthatjuk, hogy egy igazi, pesti ipar-történeti helyszínen vagyunk!

– gp. –

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on pinterest
Share on skype
Share on whatsapp
Share on reddit